10:46 de.

Reklámadó: Brüsszelnek is jó lehet a módosítás – Világgazdaság

Mint azt a Világgazdaság is megírta, a  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett módosító javaslat célja az indoklás szerint, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetni. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként lenne igénybe vehető. Szintén változás, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot, ugyanakkor az adó mértéke emelkedik. (A törvényjavaslat szövege innen letölthető.)

Eddig – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint – a reklámadó mértéke az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék volt, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3 százalék – előbbi adómentessé válna, míg utóbbit 9 százalékra emelnék.

Kép: Földi Imre

Brüsszel a progresszív adóztatást kifogásolta

Az Európai Bizottság 2016. november 4-ei határozata szerint a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól – közölte kedden a nemzetgazdasági tárca. A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt –, nem kell reklámadót fizetni. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe – írta a minisztérium.

A tárca hozzátette, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, az érintettek a már megfizetett reklámadót az adó-visszatérítés szabályai szerint kérhetik vissza, míg a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót sem kell megfizetni.

20 milliárd járhat vissza

A törvényjavaslat alapján január 1. és május 31. között 0 százalék lenne a reklámadó mértéke az idei adóévre vonatkozóan, júniustól pedig 9 százalék. Tehát a reklámadót fizető adóalanyoknak a 2017. május 31-ig lezárt (2014-2016 és 2017-ben kezdődő törtidőszaki) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. A Blokkk.com cikke szerint legalább 20 milliárd forintot fizethet így vissza a költségvetés, amelybe 2016-ban 12,6 milliárd forint reklámadó folyt be, míg az idei évre vonatkozó előirányzat 11,7 milliárd forint.

Brüsszelnek is jó lehet

Balogh László, a Reklámadóblog.hu szerzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy amennyiben egyenletesen oszlik el a cégek árbevétele, akkor összességében időarányosan elosztva pénzügyileg nagy változás nem várható a 2017-es évre.

A szakértő szerint ugyan csak formai változás, de annál jelentősebb, hogy a reklámközzétételből származó árbevételnél 100 millió forintig nem 0 százalékos lenne az adókulcs, hanem adómentessé válna, amivel megszűnne a sávos adóztatás, amit az Európai Bizottság is kifogásolt. Balogh szerint a módosítás „vélhetően megfelel” majd a brüsszeli kívánalmaknak is, így lezáródhatnának a bizottsággal folytatott viták.

Minden vélemény számít!

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com