1:16 du.

Elfogadta az új vámkódexet az Országgyűlés – Délmagyarország

Ellenszavazat nélkül fogadta el az új, uniós szabályoknak megfelelő vámkódexet az Országgyűlés, amely május elsejétől érvényes – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-t.

Az új szabályozás szerint a hatóság ellenőrzésének megkezdése előtt az önellenőrzést végző vállalkozó mentesül a bírság alól. A vámhivatal az új szabályok alapján az ellenőrzés megkezdése után is előnyben részesíti a tisztességes gazdálkodókat, hiszen együttműködésük esetén az eredetileg kiszabható bírság felét kell csak megfizetniük – áll a közleményben.

A törvényjavaslat alapja a minden tagállam által alkalmazandó új uniós vámkódex, amely főszabályként kötelezővé teszi, hogy a vámügyekben az adatok cseréje és tárolása elektronikusan történjék, egyszerűsíti a vámeljárásokat, hatékonyabbá teszi a kockázatkezelést. Az Európai Unió álláspontja szerint az egységes szabályok várhatóan az egész unióban erősítik a versenyképességet, a növekedést, az uniós és tagállami költségvetési érdekek védelmét és az uniós polgárok biztonságát, továbbá növelik a foglalkoztatást is – írja az NGM.

A közlemény szerint 2020-ig kell megvalósítani azokat az informatikai fejlesztéseket, amelyek teljesítésében Magyarország a tagállamok többségéhez képest előkelő helyet foglal el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) európai összehasonlításban kiemelkedő eredménnyel működik, a külső határszakaszok áruellenőrzésében fontos szerepet tölt be. Az informatikai rendszerek alkalmazásával a kiviteli és behozatali vámkezelések közel 100 százalékban elektronikus módon történnek – írják.

Jogorvoslati lehetőséget adott paksi bővítés az adatigénylőknek

Az Országgyűlés szerdán az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.

A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot.

A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat.

Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a fenti kérdésekben a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért.

Völner Pál államtitkár a parlamenti általános vitában arra emlékeztetett, hogy a hatályos titkosítást több oldalról is támadták, többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, az Európai Bizottság pedig azt kifogásolta, hogy a törvény uniós irányelveket sért.

Elmondta, a módosítás egyértelműsíti, hogy a titkosítást együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó fejezetével és az egyéb ágazati törvényekkel, így az Európai Bizottság szerint a jogszabály már megfelel az ide vonatkozó irányelveknek. A változtatás ugyanis biztosítja, hogy az adatmegismerés korlátozására kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerülhet sor – fejtette ki Völner Pál, aki aláhúzta azt is, biztosítva lett a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőség, amely kiterjed a korlátozás tartalmi vizsgálatára is.

Völner Pál szavai szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylés esetén az állam előbb megvizsgálja, hogy a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok – nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt – odasorolhatók.  

Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet – mutatott rá az államtitkár, aki megjegyezte, a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdekek valóban fennálltak-e.

A kormány korábban többször jelezte, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később a parlament is jóváhagyott.

A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.

A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet. 

Minden vélemény számít!

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com